Kedvesemet nézem, ahogy édesdeden alussza a kora hajnali álmát. Erősen remélem, hogy az én álmomat is alussza. Mert megint kipattantak a szemeim. Akár a böjtre is foghatnám, hogy „a böjt az ilyen és biza' könnyen megvan, hogy keveseket alszunk ilyen böjtös időszakban”. Meg ilyen sületlenségeket.
De akkor a párom miért bír ilyen angyali módon szunyálni akár kilenc órát is egyfolytában?
Ő is böjtöl, nemde? Akkor?
Óvatosan megsimogatom az arcát, hogy ne ébresszem fel.
Tudtam, hogy ez beválik. Már is jobb a kedvem.
Résnyire nyílik a szeme, és kedves mosolyt küld felém. Nem bántja a dolog, hamar visszaalszik.
- Megint nem tudsz aludni? - kérdi együtt érzőn és kedvesen megsimogatja a kezemet, mely az elébb még őt simította.
Tényleg gyakran megébredek éjszakánként. Most viszont a böjt alatt, azzal kell szembenéznem, hogy nem mindig tudok visszaaludni.
Bár eddig ez bejött. Hasonlóan működünk ebben is.
Néhány órával ezelőtt is felébredtem pár percre.
Akkor különleges koncert ütötte meg füleimet. Ismerős volt valahonnan.
Bálnahang lesz ez!
A hosszúszárnyú bálnáknak van ez a sejtelmes-bánatos énekük. A magas hajlításoktól a mély zörgésekig minden hangot tudnak produkálni.
De itt egy csepp tenger sincs a környéken.
Bálna pedig... nem, az sem az... Tehát az se nincsen.
Hopp! Újra egy tompa morgásra leszek figyelmes a közvetlen közelemből. Majd jönnek a magas hajlítások. Felvont szemöldökkel fülelek.
Elképesztő!
Ezek a hangok kettőnk bélésének mélyéről törnek elő. Egyszerre, szinte ütemre szól a hasi duett. Most azt mondanám, hogy szívszaggatóan. De az képzavar lenne. Így be kell érjem azzal, hogy szimplán hangzavarnak nevezem.
A léböjt sokadik csodája.
Ha teljes böjt lenne, akkor ez nem nagyon történhetne meg. Én legalábbis nem tapasztaltam ilyet akkor. A beleink még most is működnek. Azt a kevés rost, amit a levekkel beviszünk, még most is működésben tartja a belsőségeinket. De annyira kevés ez a mennyiség, hogy nem tudja teljesen kitölteni azt.
Szóval levegőt visz magával.
Innen hát a bioszimfónia.
Szférák zenéje a perisztaltikus Univerzumból.
Érdekesség, hogy fekvő állapotunkban sokkal improvizatívabb futamokkal képes elkápráztatni minket. A nappali tevésvevés közepette pedig beleszürkül a nagy háttérzajba.
Vagy a figyelmünket vonja el másvalami.
De egy böjt valójában nem a testi változások megélésére korlátozódik. Nem kellene, hogy így legyen.
A hosszúszárnyú bálna éneke
Máskor hajlamos lennék elmenni egy-két dolog mellett. Azt mondani, hogy figyelmet sem érdemelnek.
Azonban, most valahogy másként van.
Most minden nap minden perce a böjtről és az általunk megfigyelt új varázslatokról szól. Ha böjtöltél már, sejtheted miről beszélek.
Azokról a dolgokról, történésekről, amelyek eddig is körülvettek bennünket. Vagy az életünk olyan apró részleteiről, amelyekkel mi magunk vettük körül magunkat.
Csak eddig nem volt erőnk ahhoz, hogy észrevegyük őket. Nem volt elég hitünk, hogy rájuk csodálkozzunk.
Pedig ott vannak és arra várnak, hogy a figyelmünk erőt adjon nekik, új életre keltve őket. Ugyanúgy ott vannak, mint a bennünket körülvevő levegő. Azt is csak akkor vesszük észre, ha már fogyóban van.
Elhiszed, hogy most is csodás történések között vagy?
Csak a figyelmed nem kap elegendő erőt, hogy felfedezd őket.
Csak a hited nem kap elég muníciót tőled, hogy résztvevőként e csodás világ közepére léphess.
Vagy szerinted ez az egész csak hülyeség?
Akkor is van hited.
Abban hiszel, hogy nincs.
Pedig ez is a böjt ajándéka lenne.
Pontosan idevág, hogy ma este megint a tegnap már említett videókat néztük a Youtube-on.
Kiváló előadás, kiváló előadóval.
Erről szól az egész. Sajnálom, hogy még nincs lefordítva a teljes anyag.
A több mint 3 órás előadásból úgy 2 óra van fent magyar felirattal.
A fordító minden hónapban felrak egy-két negyedórás részletet.
Tehát legalább 5 még hátra van belőle.
Megosztom veletek, hátha beugrik belőle valami.
Hogy nem csak az van itt, amit a szemeddel látsz.
Gregg Braden: Az isteni mátrix nyelve
A magyar felirat a videó alatt a jobb oldali
piktogramok egyikére kattintással jön elő.
piktogramok egyikére kattintással jön elő.
6 megjegyzés:
18-as karikaaaaa!!:)))
Egész este kerestem azt a frászkarikát, de sehol sincs. Tényleg kell? :)))
persze, hogy nem kell:) szóval elolvastam vagy háromszor, de nem azért mert nem értettem, vagy nem fogtam fel elemeket az írásból, hanem mert annyira tetszik. mondjuk vizuális típus vagyok és beleéltem magam a perisztaltikus szimfóniába is:) Annyira jó:) ha
folyt. ha csak harmad annyira tudnék ennyire jól írni azt hiszem már pulitzer díjam lenne min. 2db.:)) szóval méééég!!!!!
Tetszik a stílusod. Hol vicces, hol meg elgondolkoztató. És a képválasztás is mindig telitalálat. Ezt a „perisztaltikus” szót én nem ismertem, jó hogy beraktad.
Köszi. Ezt a szót én is csak az éjjel ismertem meg. :)
Megjegyzés küldése